Adóváltozások 2013

Adóváltozások 2013.01.01-től

2013.01.01-től a kisvállalkozások  két új adónem közül választhatnak.

1.Tételes adó

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal és évi max. 6 millió Ft árbevétellel rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Kivéve  a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.

A tételes adó mértéke:

- főállású kisadózónként havi 50 ezer

- nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint.

Befizetési határidő: a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.

Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie.

Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.

A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül :

-a vállalkozói személyi jövedelemadó

- az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól.

Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.

Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül az alkalmazottak foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.

A tételes adózást választó  vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

A bizonylatokat, nyilvántartásokat a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig meg kell őrizni.

A kisadózó vállalkozás kikerül a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén.

Az új adónemet választó kisadózók számláját a számlát befogadó vevők  elszámolhatják  költségként.

Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kisadózó vállalkozásnak a rá vonatkozó tételes adót abban az időszakban is meg kell fizetnie,amely időszakban nem realizált árbevételt.

2. Kisvállalati adó

Azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.

A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott.

A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzési adó  bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzési adóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

3. Áfa törvény változásai

A vállalkozások likviditását javítja a pénzforgalmi áfa bevezetése

Azok a vállalkozások, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, jelenleg akkor is kötelesek a kiállított számlájuk áfa tartalmát az adóhatóság részére bevallani és megfizetni, ha még a számla ellenértékét nem fizették meg nekik. Ez igen nagy veszélyt jelent a vállalkozások likviditására és akár csődközeli állapotba is kerülhetnek. Jó hír a vállalkozások egy részének, hogy adóváltozás történt.

2013. január 1-től a kisvállalkozások az általános forgalmi adó tekintetében választhatják a pénzforgalmi elszámolást.

Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi elszámolást választóknak csak akkor kell megfizetni az áfát a termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után, ha a számláik ellenértékét megkapták vevőiktől.

De a befizetési határidő mellett a levonási jogukat is később gyakorolhatják, azaz akkor lesz jogosult az áfa levonására, ha a szállítója számláját kifizette. Azoknak az adóalanyoknak, akik pénzforgalmi áfás adóalanytól szerzik be termékeiket, vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat, nehézségeket okozhat az új szabály. A törvény szerint a pénzforgalmi áfát választó társaság partnere is csak akkor helyezheti levonásba az áfát a számla alapján, ha azt pénzügyileg rendezte. Ez azt jelenti, hogy levonási joguk nem a teljesítés időpontjában keletkezik, hanem a pénzügyi rendezéskor.
Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy pénzforgalmi elszámolást választ.  A nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést  meg kell tenni az adóhatóság felé.

A számla kötelező adattartalmai közé bekerült, hogy aki a pénzforgalmi elszámolást alkalmazza, akkor annak ezt jeleznie kell a kiállított számláján.

Ki választhatja a pénzforgalmi elszámolású áfát?

- aki a tárgyév első napján kisvállalkozásnak minősül
- gazdasági céllal belföldön telepedett le
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt

kivéve, ha alanyi adómentességben részesül (mert ők ugye nem fizetnek áfát!).

Mikor kell megfizetni az áfát?
A belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után  a fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

Mikor lehet levonásba helyezni az áfát?
A termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az áthárított adó levonásának joga a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehetséges, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára kfizeti.

Mi a teendő részletfizetés esetén?
- a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
- a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható;
- az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése
vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.

A levonásba helyezés  nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás hivatkozást nem tüntette fel.

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között olyan változás történik, amelynek eredményeként

- tőle adófizetés nem lenne követelhető vagy

- előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,
- felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
- tevékenységét szünetelteti, vagy
- jogutód nélkül megszűnik,
a fizetendő adót vagy a rá áthárított adó levonásának jogát a jogállás-változást megelőző napon vagy a tevékenységet lezáró adóbevallásban vagy soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani.

A pénzforgalmi elszámolású áfa választhatóságának feltétele:

Ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege
- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Milyen időszakra vonatkozik a pénzforgalmi elszámolású áfa?

Az adóalany a  pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja.

Mikor szűnik meg a pénzforgalmi elszámolású áfa?

- ha a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
- a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal

- a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;
- az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;
- az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Ha értékhatár túllépés miatt szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt továbbá a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.